Nehéz szavakba foglalnom, a Harry Potterrel kapcsolatos érzéseimet. Úgy gondolom, mikor Rowling azon a vonat úton kitalálta Harry Potter figuráját, nem csupán egy regény, hanem egy legenda volt megszületőben. Őszintén örülök, és hálát adok az életnek, hogy abban a generációban lehettem gyerek, amikor évről évre volt mit várnom, legyen az egy újabb könyv, vagy újabb film. Ha belegondolok, a Harry Potter végig kísérte a tinédzser éveimet, az első két kötetet a 12. születésnapomra kaptam meg. Emlékszem, hogy először a másodikat kaptam meg anyuéktól, kinyitottam, 1. fejezet: A legrosszabb születésnap. Rögtön félre is tettem, nehogy már ilyet olvassak a szülinapomon :D Aztán még aznap nagyszüleimtől megékezett az első rész is. Na jó, csak nem lehet rossz ez a könyv, egy próbát megér. Kinyitottam és majd 10 éven keresztül se sem tudtam tenni. Mindegyik kötetet minimum ötször olvastam, és minden egyes újra olvasáskor ugyan azt az izgalamat éreztem, mintha először vettem volna kezembe a könyveket. Nagyon sokat kaptam ettől a regény sorozattól, megszerettem az olvasást, bővült a képzelő erőm, kaptam egy plátói szerelmet, de ami számomra a legfontosabb, hogy a Harry Potter szeretete által kerültem szoros kapcsolatba azzal a lánnyal, aki mai napig a legjobb barátnőm! Amikor a Halál ereklyéinek második részét néztem a  moziban, voltak pillanatok, amikor elkalandoztak a gondolataim... ezzel tehát mindennek vége? Rossz volt bele gondolni, hogy ezentúl nem lesz mit várnom, hogy valami most lezárult.Most is, miközben ezeket a sorokat írom, könnyesek a szemeim, nincs mit tenni, amikor elő törnek az érzelmek, felvillannak az emlékek. Minden Harry Potter kötet egy remekmű, mégis, ha ki kellene emelnem egyet közülük, akkor az Azkabani fogoly lenne az. Legfőbb indok, hogy feltűnik benne a számomra egyik legkedvesebb szereplő, Sirius Black. Kedvenc részem az időnyerős fejezet, ezt a részt a filmben is nagyon jól  megcsinálták, legjobb amikor Hermione felpofozza Malfoyt! De minden egyes könyvben volt valami különleges. Az első az újdonság erejével hatott mindenkire, a Roxfort, a különleges tantárgyak, a kviddics és még sorolhatnám.Megismerhettük a három jó barátot, és a többi, immár legendássá vált szereplőt. A filmbéli kedvenc epizódom a mágikus sakktáblás rész, egyszerűen zseniális, ahogy azt megcsinálták. A Titkok kamrájának egyik pozitívuma az volt számomra, hogy közelebbről megismerhettük a Weashley családot. Sirius mellett a Weahsley ikrek egyébként a kedvenc szereplőim. Az a laza és vidám életfelfogásukkal nagyon belopták magukat a szívembe, számomra nagyon fontos a humor és a jó kedv, így azt hiszem érthető is, hogy miért kedvelem őket annyira. Az Azkabani fogolyról már beszéltem a fentiekben. A film révén még kiemelném Patrick Doyle nevét, aki a film zenét szerzete. Szerintem csodálatos az a szám, ami abban a jelenetben van, amikor Harry először repül Csikócsőr hátán. Nagyon sokszor meghallgattam már meg! Ha Tűz serlege, akkor Trimágus kupa. Rengeteg izgalmat kaptam ettől a résztől is. Számomra a Főnix rendje volt a leg borongósabb rész. Főleg Sirius elvesztése miatt. A Félvér hercegben nagyon tetszett, hogy sok addig megmagyarázatlan dolog kapott értelmet, többek között Piton ellenszenve Harry iránt, valamint a horcruxok bemutatása által is sok érdekes dolog tárult elénk. A filmben az tetszett, hogy jobban előtérbe került a humor, első sorban Ron és Lavender románca miatt. És elérkeztünk a záró kötethez. Amikor is mindenre fény derül, végre győz a jó. Viszont nagyon sok szereplőt elveszítettünk ebben a részben, akiket rettenetesen sajnáltam, mert közel álltak hozzám, legyen szó varázslóról, pl. Lupin, vagy manóról, mit a kis Dobby. Egy szónak is száz a vége! A Harry Potter előtt is voltak nagy volumenű regények, és azóta is íródtak már olyanok, amelyeket az egész világon ismernek. De számomra mindig Rowling regénye marad a legfontosabb, hiszen ezen nőttem fel, egy élmény volt számomra. Őszintén örülök ennek  a kampánynak, mert szeretném, ha mindenki emlékezne Harry Potter világára még sok sok év múlva is, és örülnék ha a mai kisgyerekek is a kezükbe vennék ezt a könyvet, mert mindenki számára tartogat valami izgalmat, kár lenne veszni hagyni egy ilyen kalandos történetet! Végezetül köszönetet mondanék J. K. Rowlingnak, a zseniális írónőnek, akinek mindenki hálás lehet ezért a remekműért!